A klasszikus képlet P(A) = kedvező esetek száma / összes eset száma. Csak akkor használható közvetlenül, ha minden elemi eset azonos valószínűségű.
Példa szabályos dobókockával
Egy szabályos hatoldalú kockán a páros számok: 2, 4 és 6. Három kedvező eset van a hatból, így a valószínűség 3 / 6 = 1 / 2 = 50%. Ha az 5-nél nagyobb számot keresed, csak a 6 megfelelő, ezért 1 / 6, körülbelül 16,67% az esély. A számlálóba események darabszámát írd, ne már kiszámolt százalékot.
Az egyszerűsített tört és a komplementer esemény
A kalkulátor a törtet a számláló és nevező legnagyobb közös osztójával egyszerűsíti. Így 2 kedvező eset 6-ból 1/3-ként jelenik meg. A komplementer esemény annak az esélye, hogy a vizsgált esemény nem következik be: 1 − P(A). A példában ez 2/3, vagyis körülbelül 66,67%. Nulla kedvező eset 0%, minden eset kedvezősége 100% eredményt ad.
Mikor nem elég az esetszámok elosztása?
Eltérő súlyú sorsolási tételeknél, nem szabályos kockánál vagy megfigyelésből becsült eseményeknél az azonos esély feltétele sérülhet. Többlépéses feladatoknál a lehetséges kimeneteket is helyesen kell felépíteni: a sorrend, a visszatevés és a függetlenség számít. Az eszköz nem dönt ezekről helyetted. Csak egész, nemnegatív esetszámot fogad el, az összes eset pozitív, a kedvező esetek száma pedig legfeljebb ennyi lehet.
Gyakori kérdések
Mit jelent a 0,25 valószínűség?
Egynegyedet, vagyis 25%-ot. Ez nem garantálja, hogy négy próbából pontosan egyszer következik be az esemény.
Használható normáleloszlásra?
Közvetlenül nem. Folytonos normáleloszlás intervallumaihoz a kapcsolódó normáleloszlás-kalkulátort használd.